Üzenet a kriptából – TGM levelet írt

Kísértet járja be Magyarországot a neokommunizmus kísértete. TGM fehér leplet öltött és úgy jár-kel a Moszkva tér környékén. A belvárosban nagyobb figyelmet keltene, de félő, hogy Rogán elvitetné koldulásért. De TGM, a megújított kommunizmus kísértete, a Moszkva teret választotta. Végül is ez legnagyobb sikereinek színhelye. Itt volt életében legnagyobb hatással a társadalomra, ekkor szórakoztatta a legtöbb embert. Legalább egy fél ország röhögött rajta, úgy hogy még Sas Józsi is megirigyelte.
TGM levelet írt, méghozzá a Magyar Nemzetben (http://www.mno.hu/portal/644883). Rossznyelvek egyből tudni vélték, hogy a Népszabi már nem közli, ezért próbálkozik ott.
Írása, mint általában érdekfeszítő, több órás koncentrálással sem lehet teljesen kihámozni mit is akar vele mondani. Egy röpke 21 ezer karakteres dolog, aminek már első mondata ilyen csemegéket tartogat. „Barátaim s magam élesen ellenezzük, elutasítjuk a neokonzervatív-neoliberális politikát folytató „balközép” kormánykoalíció ortodox monetarista, egyensúlyi, „kínálati oldali” gazdaság- és társadalompolitikáját, a népjóléti (szociális) rendszerek leépítését, a szociális segély, a családtámogatás, a gyes, a gyed, a szocpol korlátozását, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak nominális csökkentését, a „segély helyett munka” képmutató programját, a hiánycéloknak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió diktátuma alapján történő meghatározását.”
Grétsy László összeráncolta a homlokát, de még Bill Gates is kritikát fogalmazott meg. A word azt mondta: Hosszú mondat. Vizsgálja fölül!
Én utoljára Lukács Györgynél olvastam ilyeneket ott sem értettem, de az kötelező volt és valahogy a múlt században az emberek sokat sejtetően mosolyogtak, ha ilyeneket olvastak. Akkor még ciki volt bevallani, hogy semmi értelme és egy mikronnal sem visz közelebb bennünket a valóság megismeréséhez. Ma már inkább a Nők lapja „Azok a boldog hetvenes évek” rovatába kívánkoznána és nem ide.
Végül is, aki egy ilyet végig olvas, azt már jutalmazni kéne. Állítólag minden TGM írásban ott van az a néhány mondat, amiért érdemes elolvasni. No, én itt nem találtam, de biztos én vagyok a hibás, az a 2500 szó sok volt. Annyi jött le az írásból, hogy TGM-nek kiesett néhány évtized és azt hiszi, annak ellenére, hogy piacgazdaság van válságban, a kommunizmust kell megreformálni. Elfelejtette, hogy a kommunizmust lenyomta a nyugat, mert rossz volt és minden ízében javíthatatlan. A kommunizmusnak egyetlen formája életképes és úgy látszik, tényleg ez jön ki legjobban a válságból, ezt úgy hívják kínai államkapitalizmus. Úgy sejtem TGM nem erre vágyik.
Ha a körmönfont körmondatokból jól veszem ki, TGM megalkotta a liberális-kommunizmust. A szomáliai menekültek álmát. Ahol elég az hazudni, hogy otthon mosogattam és fizetést kapok érte, ahol a női egyenjogúság úgy valósul meg, hogy az állam fizeti a feleségemet azért, ha nekem főz. Ahol, aki az ország területére egyszer beteszi a lábát, azt örökre eltartjuk. Micsoda nagyszerű álmok. Egy igazi csupa szív álmodozó mondanám, ha nem tudnám, hogy komolyan mondja.
„Olvasom” a szöveget és mikor azt hiszem itt már vége jön, kiderül, hogy csak most kezdődik. A lényeg, hogy TGM azért akarja a liberális-kommunizmust, mert fél a fasizmustól. Így sokkal érhetőbb a párhuzam, mert a kommunizmus (TGM-esen) adekvát válasz a fasizmusra. TGM azért hozta elő a kriptából a kommunizmust, hogy újra legyőzze a fasizmust. Szép misszió, ehhez kéri Orbánék segítségét. Szerintem ennél jobban be kéne nyalni hozzá, hogy meg is kapja, legalább annyira, mint Hegedűs Zsuzsának.
Szerzőnk azt kéri Viktoréktól, hogy emeljék fel a szavukat a Jobbik ellen. Talán ő is elkezdett Orbán felsőbbrendűségében hinni, azért mond ilyeneket. Nem tudja, hogy ha lenne olyan szó, ami ezt eléri már rég kimondták volna, hiszen, ha az eszmék nem is csípik a szemüket, az elveszett szavazatok biztosan. Van azonban egy ennél sokkolóbb üzente TGM kérésének. Úgy látszik, ő azt hiszi, hogy dumával a történelem megállítható. Ezt lenne a TGM századának tanulsága?
A sivatagban, hiába árul bárki a legjobb marketing szövegekkel csónakot, nem vesz senki, özönvíz esetén, meg hiába alakít Pelczné, Barsiné és Gurmai Zita kórust, hogy együtt énekeljék, ne vegyenek csónakot, mindenki azt akar. A Jobbik nem azért lett népszerű, mert olyan hihetetlen jó üzenetekkel meggyőzte az embereket, hogy a rasszizmus jobb, mint a nem rasszizmus. Sőt, még csak nem is azért, mert tömegek váltak rasszistává, egyszerűen csak senki nem tett semmit az embereket érintő gondok megoldása érdekében és még csak nem is ígért megoldást. A Jobbik nem tett mást, mint elkezdett beszélni a cigánykérdésről, és mivel az összes többi párt mélyen hallgatott, vagy hülyeségeket beszélt, hát ez lett. Most már a duma nem segít, esetleg a ráolvasás. Az sem, ha TGM előmászik, mint kripta kommunista és fehér lepelben és huhog. Csak az segítene, ha valaki látványosan javítana a helyzeten bebizonyítva az embereknek, hogy van nyugodt, békés, de gyors megoldás is, amiben egyre inkább kétkednek.
TGM kísértete akkor sem segíthetne, ha maga Marx lenne a lepel alatt, de ettől nagyon távol áll. Marx egy éledező eszme kiáltványát harsogta bele a világba, ami később milliárdokat hódított meg, tízmilliókat végeztek ki a nevében, de milliárdokat döntött nyomorba. Ma TGM huhogó liberális- kommunista kísértete inkább kriptaszökevény, egy letűnt világ síri hangja. De ha tovább folytatja és ilyen vicceseket ír, még a nemzet bohóca címet is kivívhatja magának és talán Sas Józsi helyére felveszik a Mikroszkópba (csakhogy keretbe zárjam írásomat).

Gárda matematika

Volt egy tétel a magyar értelmiség körében, egy hittétel, amire a baloldal politikája épült, ami látványosan dől meg az utóbbi időben. A rendszerváltoztatás óta abban hittek, a magyar választó nem szavaz szélsőségekre.
A stratégia egyszerű volt, mivel a tétel működött, bárkitől, akivel szemben felmerült a szélsőségesség gyanúja, elfordultak a választók. Egy kutatás szerint mára mégis az emberek 10 százaléka fogadja el a Gárdát, hiába próbálják minden eszközzel betolni a jó öreg szélsőséges skatulyába. 9 százalék azt is mondja, szavazna a Gárdára, ha az párt lenne. Ezzel párhuzamosan a Jobbik, a hírek szerint, 265 ezer kopogtató cédulát gyűjtött, amiről az SZDSZ, MDF, az LMP és a többi kis párt még együtt is csak álmodozik. Ma már nem igazán kérdés, az SZDSZ plakátjának kérdése, „Ki lesz a harmadik erő?”
Mi változott meg? Hogy jutottunk idáig, hogy bizonyos valós társadalmi kérdésekre, csak a Jobbik és Gárda ad megfelelő válaszokat az emberek egy részének?
Tudom, sokan azt a nagyon történelmietlen választ szeretnék adni, hogy Vona Gábor és a Kurucinfo szélsőségessége juttatta ide az országot. Ez, természetesen teljesen téves gondolat. Minden társadalomban, mindenkor megtalálható minden nézet. Amerikában sok Vona Gábor és sok Kurucinfo van, sőt sokkal keményebb kijelentéseket is tehet bárki. A szavazók mégsem szavaznak ilyen eszmékre, mert a vezető párttok kezelik gondjaikat és nem alakul ki társadalmi igény. Egy eszme akkor lesz elfogadható az emberek számára, ha a hétköznapi életükben olyan valós kérdésekre válaszol, amiket már nem válaszol meg nekik.
Az elmúlt években, a magyar politika vezető pártjai nem vettek tudomást egy nagyon erős változásról, ami végbement Magyarországon. A vidéki magyarság és cigányság közötti konfliktus éleződéséről. Tudhattak volna róla, hiszen aki járt vidéken és beszélgetett az emberekkel, annak nyilvánvaló volt. Minden kutatási eredmény is ezt mutatta, de ezek értelmezésekor, azon versenyeztek a szakemberek, hogy ki tudja ravaszabb módon bizonyítani a magyar társadalom szélsőséges, rasszista voltát, ahelyett, hogy jelezték volna a valódi gondot. Semmit nem tettek, pedig tehettek volna. Sajnos, a cigánykérdéssel kapcsolatos egyoldalú megközelítés nem tette lehetővé, hogy valódi vita alakuljon ki és valódi megoldások szülessenek. A vidéki emberek pedig nem akarták az hallani, hogy az ő rasszizmusuk az oka mindennek, és a kirekesztés megszüntetése oldaná meg a gondokat. Valóra vált a legelcsépeltebb rasszista vicc: „Van maguknál rasszizmus Józsi bácsi? – Nincs, de igény vóna rá.”
Megjelent egy, eleinte csak magánbeszélgetéseken és az interneten kommunikált politikai igény, amire a válasz már sokkal előbb megadták. Az igény megjelenésével a válasznak is értelme lett. Félreértés ne essék, nem a szélsőségekre lett igény, csak arra, hogy valaki foglalkozzon őszintén és pragmatikusan ezzel a kérdéssel, hogy legalább ki lehessen mondani, gond van. Senki nem tette a Jobbikon kívül, ma mégsem magukat okolják a pártok, hanem Jobbikot és a Gárdát. Az MSZP és az SZDSZ, mint kormánypártok, tevőlegesen is segíthettek volna a vidék közbiztonságának erősítésével, a segélyezési rendszer újragondolásával, ehelyett elővették a szokások szélsőségesnek bélyegző kártyát. Stratégái még azt is gondolták, ezzel ők nyernek majd szavazókat. Nem értették, hogy budapesti demonstrációkkal, a szélsőségeket elítélő nyilatkozatokkal nem kezelhető ez a kérdés. Itt tettek, és nem szavak kellettek volna. Igaz, ezeket főként saját szavazóbázisuk megerősítését szolgáló politikai akciók voltak.
A Fidesznek is megvan a maga része, de semmiképpen sem az, amit a szocialisták szeretnek neki tulajdonítani, hogy ő bátorítja a Gárdát és a Jobbikot. Épp ellenkezőleg, ezen legfőképpen a Fidesz veszít szavazatokat. A hibát ott követték el, hogy nem adtak válaszokat, a zömében, az ő szavazótáborukba tartozóknak, nem adták meg nekik a reményt, hogyha hatalomra kerülnek, megoldják ezt a kérdést. Így tálcán adtak át 300 ezer szavazatot a Jobbiknak. Talán épp ez fog hiányozni nekik a végső elszámolásnál. Ezzel megdőlt Orbán kedvenc tétele is, hogy tőle jobbra nem lehet párt a palettán. A Fidesz nagyon sokat veszít ezen a tévedésen. Nekik könnyen sikerülhetett volna maguknál tartani ezeket a szavazókat, azonban visszavenni nem lesz könnyű.
Vona Gábor politikai zsenialitása abban áll, hogy nagyon gyorsan felismerte a politikai vákuumot, és a rendszerváltás utáni egyik legsikeresebb politikai marketing akcióval, rövid idő alatt megkerülhetetlenné tette magát. Ezt a marketing akciót nevezhetjük „gárda matematikának”. Egyszerű kiszámolni, hogy 250 ezer szavazattal biztosan be lehet kerülni a parlamentbe. Azt is körülbelül tudható, hogy a cigánykérdéssel leginkább érintett területeken mennyi nem cigány választó él. Amennyiben meg tudják szerezni ezen szavazók 20%-át, már biztos bejutók. Egyes információk szerint a Jobbik kopogtató céduláinak többségét vidéken szerezte, ezekben a régiókban. Miskolcon 2 nap alatt 7000 szelvényt kaptak.
A Gárda, persze meglehetősen erős politikai marketing eszköz, de ma még úgy tűnik törvényes, és sikeres módja a szavazatszerzésnek. Egyúttal a legveszélyesebb is, mert egy puskaporos hordó, amely bármelyik nap felrobbanhat, ha akarják a vezetői, ha nem. Jó lenne, ha Vona idővel végetvetne ennek az akciónak, de attól tartok ez már nem lenne könnyű, mint látható a gárda osztódásából. Azt, azért tudnia kell, bármennyire is a nagy pártok hozták létre az igényt, ha ebből komoly bajok lesznek az országban, a történelem az ő nagyakába varja az összes bűnt. 
Az már a Gárda megalakulása után néhány hónappal látszott, hogy az elképzelés működik. A szocialisták és a Fidesz, ekkor még könnyen tehettek volna valamit, de ők a saját marketingjüket játszották. A Fidesz a „nem mondunk semmit” játszmát, az MSZP meg a szélsőségességgel való riogatást. Nem jött be. Persze, a Jobbik soha nem törhetett volna ennyire előre, ha Gyurcsány nem kormányoz ilyen iszonyatosan rosszul, és a kormány nem veszíti el minden szakmai és erkölcsi hitelét. Az emberekben kialakult az érzés, „ezeknél” bárki jobb, és hiába mondja nekik racionális énjük, hogy talán a Jobbik nem tudná elvezetni az országot, a másik énjük válaszol rá: „ezek sem tudják”. Szóval, gond van. Átszakadt egy gát, az emberek nem szégyellik kimondani, nekik tetszik a Gárda és a Jobbik, nem gondolják azt, hogy szélsőségesek lennének. Azt is mondhatnánk, az értelmiségi tétel még ma is áll, az emberek nem szavaznak szélsőségesekre, csak nem gondolják, hogy a Jobbik az lenne.
Azt sem ismerte fel a négy parlamenti párt, hogy az emberekben nagyon erősen kialakult a teljes fennálló politikai renddel szembeni ellenállás. Jelenleg a Jobbikon kívül nincs olyan erő, amely ezt a politikai igényt kielégítené, igaz többen próbálják, de nekik még nem jött el az idejük. A Jobbik annak ellenére vált az ilyen szavazók kedvencévé, hogy nem vette be ezt az üzenetet marketing stratégiájába, mert a Fideszt nem támadja. A szavazók, azonban ennél többet is belelátnak egy általuk elfogadott politikai erőbe. Eredetileg csak a cigánykérdés felvállalása miatt fordultak feléjük, de miután megtették, lassan mindent elfogadnak tőlük. Jön a többi gondolat is, a palesztin barátság, a multi ellenesség, a nyugatellenesség és így tovább. Helyzet tragikomikuma, hogy éppen a cigánykérdésben ma messzebb vagyunk a megoldástól, mint a Gárda előtt voltunk. A cigányság integrációjára, ma kevesebb az esély, mert körükben megindult, a többséggel szembeni identitás megfogalmazása. Ma sokkal inkább számíthatunk arra, hogy kisebbségi csoportként önálló politikai képviseletet építenek, mint más megoldásra. Ez érdekes helyzetet alakíthat majd ki a 2014-es választásokon, ahol a cigányság és a Jobbik egymást erősítve komoly erővé válhat.
Nem látható, hogy ezt a folyamatot mi állíthatná meg. Komoly változásokra kell felkészülnünk. Ma az értelmiség legnagyobb része nem azonosul a Jobbik gondolataival, de egy esetleges, új összetételű parlament esetén, az összes állami pozícióból, kuratóriumokból, alapítványokból, ORTT-ből az SZDSZ és MDF delegáltjai kikerülnek és helyette a Jobbik emberei mennek be. Ez olyan konfliktusokat és gondolati változásokat eredményez majd, amiket még nem élt meg a magyar értelmiség és közélet. Ma már kevés eszköz van ennek megállítására, de erről nem a választók tehetnek.